Súlyfürdő
Talán azért érdemes kezdeni a súlyfürdővel mert ez is egy magyar találmány és a mai napig nagyon népszerű trakciós kezelési mód Magyarországon. Az eredete a Hévízi Gyógyfürdő komplexumhoz kötődik ahol dr. Moll Károly (1889-1982) fürdőorvos tevékenykedett az 1920-as évektől kezdődően.
Mint fürdőorvos azt vette észre, hogy bizonyos gerinc degeneratív betegségek esetében egyes betegek gyorsabban gyógyulnak másoknál illetve a fájdalmuk is hamarabb megszűnik.
Eleinte ezt nem értette pontosan honnan is fakad, aztán kezdte megfigyelni a betegek szokásait illetve napi rutinjukat. Kiderítette, hogy azok a betegek akik a hévízi tóban fürödve kikapaszkodtak a stégekre vagy csónakokra, náluk szignifikánsabban lehetett tetten érni a gyógyulást.
Aztán megfigyelései alapján elkészítette a kezdetleges tutajkalodáját és így elkezdődtek a kezelések. Eleinte súlyok nélkül aztán fokozatosan különböző helyekre súlyokat aggattak. Az első tudományos publikációja Moll Károlynak 1953-ban volt ahol részletesen bemutatta a kezelést aztán 1977-ben összefoglalta a súlyfürdőkezelés terén szerzett 24 évnek a tapasztalatait. Nagy segítsége volt munkájában felesége dr. Hoffmann Ilona a fürdő első reumatologusnője.
A súlyfürdő egy hidrobalneoterápiás, trakciós elven működő fizioterápiás kezelés ahol a vízben felfüggesztett beteg szalag és izomrendszere reverzibilis módon megnyújtva lesz oly módon, hogy sem a csontokban sem az izomzatban nem jöhet létre traumás elváltozás.
A betegek három féle képen lehetnek felfüggesztve: a két hónalj alatt (kétpontos), a hónaljak és a nyak egyszerre (hárompontos) illetve csak a nyaktól (egypontos). A nyaki függesztés Francis Glisson (1616-1691) angol orvos után kapta a glisson függesztés elnevezést. Ez egy líra alakú vas szerkezet amire egy heveder van láncokkal felerősítve és ebbe a hevederbe teszi bele a fejét a páciens és szabadon (talpa nem éri a medence alját) lóg a vízben.
A páciensek kortól, egészségügyi állapottól, nemtől függően csak saját súllyal vagy bokára, derékövre helyezett ólom súlyokkal lógnak általában maximum 20 percet. Manapság! Moll Károly idején 20-60 perc között tartottak ezek a kezelések. A hosszanti nyújtó hatások eredményeképpen távolodnak kismértékben a csigolyatestek egymástól ami által a porckorongokra nehezedő nyomás is mérséklődik és segíti a porckorongok eredeti magasságának, alakjának visszanyerését. A perifériák felől a porckorongok a centrum felé próbálnak a trakciós húzóerő hatására visszatüremkedni, rehidratálódni (vagyis az elvesztett vízmennyiséget ismét visszaszívni). Természetesen nem csak porckorong (discopathia) bántalmakra jó a súlyfürdő hanem számos gerinc degeneratív megbetegedésre és a nagy ízületekre is mint térd és csípő. Sok esetben mérséklődnek, megszűnnek a porckorongok nyomása alatt lévő ideggyökök fájdalmai. Moll Károly kifejezetten ajánlotta a súlyfürdőt prevencióra, tehát megelőzésre.
A súlyfürdő kezelés előnyei
A súlyfürdő kezelés előnye, hogy a trakciós kezelésen felül a páciens kap egy hidrobalneoterápiás kezelést is, tehát a víz jótékony fizikai, kémiai és biológiai hatásait is hasznosítja a függeszkedés időszaka alatt.
Előnye, hogy a többi fizioterápiás kezeléssel együtt, egy helyen igénybe vehető.
Előnye, hogy viszonylag kényelmes a testtartás legyen szó kétpontos hónaljtámaszos vagy egy pontos nyaki függesztésről.
Előnye, hogy a víz hidrosztatikai nyomásának köszönhetően a vénás és nyirokerek hálózatára fejt ki nyomóhatást és serkentőleg hat rájuk ezáltal.
A súlyfürdő kezelés hátrányai
A súlyfürdő kezelés hátránya, hogy az egészségbiztosítás keretében igénybe vehető gyógyászati ellátásokat csak szakorvos rendelheti el, írhatja fel évente maximum 2 kúra erejéig és kúránként maximum 15 alkalmas kezelést kaphat egy biztosított páciens.
Tehát ez azt jelenti, hogy TB alapon egy Magyarországon társadalombiztosítással rendelkező személy legfeljebb 30 súlyfürdő kezelést kaphat aminek az alkalmankénti ideje maximum 20 perc lehet. Összesen tehát évente 10 órát „lóghatunk” TB alapon.
A súlyfürdő másik hátránya, hogy víz kell hozzá, tehát az ország bármely pontján ezért nem lehet igénybe venni, hanem el kell menni egy fürdőkomplexumba.
A súlyfürdőt nem használhatják azok a személyek akiknek fertőző betegségük van, hiszen megfertőznék a többi embert akivel a medencében egyszerre tartózkodnak hiszen általában 3-6 férőhelyesek a speciálisan kialakított súlyfürdő medencék.
A súlyfürdőt nem használhatják azok a betegek akiknek inkontinencia (vizelet, széklet visszatartási képtelenség) zavaruk van, hiszen a társas medencében ez gond lenne.
A súlyfürdőt a legtöbb helyen nem használhatják a mozgáskorlátozott személyek.
Azoknak akik víziszonyuk van szintén nem tudják igénybe venni a súlyfürdő kezelést.
Szintén nem használhatják a súlyfürdőt akiknek kiterjedt visszérbetegségük (varicositas) van.
Vagy akut radiculitis (ideggyöki gyulladás) a meleg víz miatt.
Tehát láthatjuk, hogy a súlyfürdő egy zseniális találmány ami nagyon hasznos a gerincoszlopnak, az ízületeknek, de nem mindenki tudja teljes körűen igénybe venni.
A régi hévízi képek a termalonline.hu, termalfudo.hu weboldalakról származnak.